Majom …
Csak annyit latott, hogy a hatalmas kez elindul az arca fele, ujjai kozul kiesett a felig elfogyasztott banan, remulten felsikoltott s eszeveszettul elkezdett rohangalni a ketrecben bar tudta, hogy A kez elol ugysem menekulhet, a veres az
Reggel jon valaki, bedobja a bananokat, vizet ont az itatoba, kitakaritja a vackokat, kedves szavakat intez hozza, megvakargatja a hasat, majd elmegy.
Delben ismet megjelenik, ebedet ad, ujra kedves szavak, hasvakargatas, eltunes …
Delutan valamikor aztan megjelenik A kez... hadonaszik, mutogat, neha hangokat ad ki magabol s neki kovetnie kell az instrukciokat, meg akkor is, ha fogalma sincs arrol, hogy mit is varnak el tole. Neha meg sem mer moccanni, csak all egy helyben, naivan arra gondolva, hogy abbol nagy baj nem lehet, maskor pedig ugrandozik ladarol ladara, hogy A keznek kedvere tegyen. Az eredmeny azonban mindig ugyanaz: veres…
Eleinte a veresre fogvicsoritassal valaszolt de az nem bizonyult jo dontesnek, mert meg jobban megverte A kez, kesobb mar csak turte, hogy verje mert utana nyugalomra lelt s a felgyulemlett feszultseget osztoneibol adodoan vakarozassal enyhiteni tudta … es o csak vakarozott. Minden esteje azzal telt el, hogy vakargatta a fejet, a hasat, vadul kapargatta a labait s mikor mar olyba’ tunt, hogy kiserken a ver, akkor odabujtak hozza a tarsai, atoleltek, szajukat viszketo testere tapasztottak s o lassan- lassan megnyugodott.
Igy ment ez nap mint nap s most ismet elerkezett az ido …
A kez lendult, o sikitott, megprobalt menekulni de nem volt hova, igy abban a pillanatban mar erezte is az arcaba csipo fajdalmat, majd a hatan csattano utesek hangjara lett figyelmes, aztan kovetkezett a csend. Majomtarsai megrendulve lestek ot rejtekeikbol, szemukben az egyutterzes szikraja csillogott, hiszen pontosan tudtak, hogy mit erez, mindannyian ismertek A kezet. Nehany perccel kesobb, mikor mar A keznek nyoma sem volt, lassan mind elobujtak, odamentek hozza, olelgettek, csuggtek rajta, benne pedig alabbhagyott a feszultseg, enyhult a fajdalma s kezdetet vette a nehany orai nyugalom, mert jol tudta, hogy a veres az minden nap jar, rendeltetesszeruen …
Csondesen alomba szenderult es megprobalt nem gondolni arra, hogy masnap delutan valamikor ujra felbukkan A kez, mert a veres az minden nap jar, rendeltetesszeruen ...
Mindannyian majmok vagyunk, vannak kozottunk olyanok, akik tovabb birjak a fajdalmat s lenyegesen tobb idot toltenek fogvicsoritassal peldaul munkahelyen vagy akar otthon de a vegeredmeny mindig ugyanaz: veres, mert az minden nap jar, rendeltetesszeruen ...
Amennyiben tanulekony majmok vagyunk,
Ha csak tetlenul allunk, akkor sokkal tobb verest kapunk, mint abban az esetben, ha megprobalunk esetlenul ugrandozni, de az osszevissza agrabugralasert is csak veres a fizetseg, mert az
Vagy igy, vagy ugy tortenjenek velunk a dolgok elobb-utobb megtanuljuk a lecket, mert a veres az
A veres faj s nekunk kicsi a fajdalomkuszobunk, ezert inkabb tanulunk, ergo idomithatoak vagyunk.
Ezalol senki nem kivetel. En sem, Te sem es O sem … mert a veres az mindenkinek es
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése