Szannisajnalnivaloemberek …

Batran ki merem jelenteni, hogy Miszissz Elet imad. Naprol-napra tobb es tobb jo tanaccsal lat el engem s, ha igy folytatja, akkor en leszek a legbolcsebb oregasszony a vilagon.

A minap is odaallt elem s a kovetkezoket mondta: “megyunk. Megmutatom neked a szannisajnalnivaloemberek diszpeldanyait” azzal karonfogott es elvitt engem egy barlangba. Furcsa kis barlang volt, szurke, kopott, dohos, telistele buta gondolatokkal, pajzan sohajtasokkal, meg merem kockaztatni, hogy kellemetlen hely volt. Itt eltek a szannisajnalnivaloemberek. Latszolag ugyanolyanok voltak mint en vagy te, rendelkeztek ket kezzel, ket labbal, volt orruk, szemuk es sajnos szajuk is, mely be sem allt.

“ en tobbnek szeretnek latszani mint ami valojaban vagyok”

“ engem nem erdekel mas, csak sajat magam”

“ en tudom, hogy fajdalmat okozok szorakozasbol, de fajdalmat okozni jo erzes”

“ itt vagyok, kinek kellek hat?”

“ en nem akarom ismerni az emberseget”

“ en akarok a legmagasabb fara maszni” – hangzott el a szajukbol a masodpercek toredeke alatt millioszor, csak arra nem gondoltak, hogy minel magasabbra masznak, annal tokeletesebben latni a segguket es ugye az ember a pucer feneket nem szivesen mutogatja a vilagnak, dehat ok voltak a szannisajnalnivaloemberek. Ha azt mondom, hogy enkozpontuak voltak akkor talan finoman fogalmazok s talan nem elegge pejorativan. Ugyanis ha arra gondolunk, hogy az eletunk koncetrikus korok egymasutanja es ugye a legbelsobb kor mindig az en, csak aztan kovetkezik a csalad, karrier, baratok stb, akkor az enkozpontusag nem is olyan negativ fogalom. Vagyis a szannisajnalnivaloemberek, nem azert rosszabbak mert az en fontos szamukra, hanem azert mert annyira butak, hogy az enkozpontusagot rosszul talaljak a vilagnak amivel aztan mi gyarlo emberek nem tudunk mit kezdeni ezert nem is ertunk szot veluk, igy maradnak egymasnak ok s a sajat barlangjukban, egymassal soha egyetlen emberi szot nem valtva leelik 50-60-70 evuket anelkul, hogy megismernek Miszissz Elet igazi enjet, hogy hallanak csilingelo kacagasat, hogy latnak olykor-olykor banatos szemeit.

Miszissz Elet nem engedte meg, hogy tul sokaig tartozkodjak a barlangban arra hivatkozvan, hogy erzelem es ingerszegeny kornyezet az nekem de meg most ott van orromban az illatuk, latom ures tekinteteiket, erzem ketsegbeesett kapaszkodasukat, mellyel mind magasabbra masznak azon a kepzeletbeli fan mikozben azt hiszik, hogy ettol majd nagyobbnak tunnek.

Ekkor dobbentem ra, hogy milyen nem szeretnek lenni.

Folyt.kov.