Szepseg …
KK egyszer azt mondta nekem, hogy csunya ember nincs, mindenki szep valakinek. Na igen, de mi van, ha valaki belulrol is csunya? – szoltam neki vissza. Akkor maga melle ultetett es elkezdett nekem magyarazni.
“Ami szamodra ellenszenves az mast vonzhat, ami neked nyersnek tunik az valaki mas szamara izletes. Te peldaul utalod az almat de nezd mennyien szeretik.”
Dobbenetes, hogy KK milyen ugyesen tudott ervelni, nem igaz?
Miszissz Elettel egyutt uldogeltunk egyszer egy folyo partjan s csak bamultuk a vizet, elmelkedtunk, furcsamod mindketten az o dolgaival voltunk elfoglalva, mert valamifelekeppen ugy tekeri-csavarja az ugyeinket, hogy mindig vele legyunk lekotve.
Egy fiatal parra lettunk figyelmesek, akik nagyon lassan szinte araszolva kozeledtek felenk, mikor mar egeszen kozel ertek hozzank, csak akkor jottunk ra, hogy mi a lassusag oka. Kettejuk kozul a lany bicegett, ezert haladtak lassan.
Gyonyoru teremtes volt, hatalmas nagy barna szemekkel, szepen ivelt ajkakkal, tekintetebol sugarzott az ertelem es az eletorom.
Lassan levettek ruhaikat, latszott rajtuk, hogy furdeni keszulnek mikor mely megdobbenessel tapasztaltam, hogy a lany nadragja egy muvegtagot rejt, melyet abban a szempillantasban el is tavolitott magarol. Hianyzott az egesz jobb laba.
Nehezkesen felallt, karjait kedvese nyakaba fonta, aki atolelve ot elindult vele a viz fele, leultette egy nagyobbacska kore s olyan gondosan, olyan kedvesen, olyan finoman kezdte mosni a lany csonka labat, hogy az embernek elszorult tole a torka.
Soha addigi eletem soran nem lattam meg olyan szepseget, nem tapasztaltam olyan onzetlen szeretni tudast mint akkor, soha nem hittem, hogy Miszissz Elet megengedi barkinek is, hogy ekkorat nyaljon. Annak a lanynak megengedte, hiszen
Mindez nagyon reg tortent, megis
Folyt.kov.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése