Egy döglesztő üzenetrögzítő ez az egész. Megőrzi a múltbéli és jelenkori történésekkel kapcsolatos gondolataimat, melyek a lelkemben fogannak, később az agyamban megfogalmazódnak és végül a kezem iderója valamennyit miközben az ajkaim szavakká formálják őket, hogy soha ne feledjem: milyen erős is vagyok valójában.

2008. június 23., hétfő

Szeretnek lenni …

50-60-70 evunk alatt nagyon sokmindenhez, sokmindenkihez vonzodunk. Kepzeld el, olyan emberek is vannak, akik a sajat nemukhoz vonzodnak (wwwwwwwoooooowwww, most pillogjatok csak hatalmas szemekkel)

Nos hat, viccet felreteve, en egy jozan paraszti esszel gondolkodo venember szeretnek lenni, nagy tomott bajusszal aki a kovetkezokeppen velekedik:

“ kiskezitcsokolom, nem ertem en, hogy ugyan me’ siritik itt ezek az tanult emberek a sok beszidet, tudja draga sok beszidnek sok az alja, oregapam is megmondta. A beszidbu meg nem il az embor. A munkabu, abbu igen. Meg osztan nem tuggyak magacskaaek, hogy asszon kell a hazho ahun leginyembor lakik es szep dalia oda, ahun bimbozik a jany. Ez a bodogsag, nem a magok emancipaja. Eeeeeeeeejjj, hunnan is tudhatnak maguk ott a civilijoba, miko man az Istenne’ kopogtatnak, oly magason laknak. Ha’ maguk man nem ismerik az anyafodet. Pedig a fod, a draga anyafod, meg a Riska a hatso udvarba, az en draga kicsi asszonkam a konyhaba s a Szentiras a szekreterbe, ez a bodogsag kerem alassan”

Ez az ember valoban boldog, mindene megvan. Hat, ilyen szeretnek lenni. De kit erdekel az, hogy en milyen szeretnek lenni? Mert a Miszisszt minden bizonnyal hidegen hagyja ugyanis a jozan paraszti esz meg csak-csak meglenne, de venember helyett 32 eves no vagyok akinek meg csak bajusza sincs s mostansag szomorkodom is emiatt eleget, mert, ha en ferfi lennek az elso no akit megkornyekeznek az Miszissz Elet lenne.

Folyt.kov.

Nincsenek megjegyzések: